Keleti kontyvirág


Keleti kontyvirág terméságazata - Szalai Kata Viktória felvétele


Keleti kontyvirág (Arum orientale)

A Sóstói-erdő jellegzetes növénye, már a tavasz első jelére kihajtanak jellegzetes fényes mélyzöld levelei, április-májusban különleges virágzatát, a nyár közepétől szeptemberig színes terméseit csodálhatjuk meg.

A kontyvirág sok különleges tulajdonsággal bír. Amit első látásra a virágjának vélnénk, az valójában sok kis leegyszerűsödött virágból álló torzsavirágzat, a „szirom” pedig valójában módosult lomblevél, úgynevezett buroklevél. Megporzása is igen érdekes: a növény enyhe dögszagot áraszt, ezáltal legyeket vonz magához.

A megtévesztett rovarok megcsúsznak a buroklevél síkos felszínén, és a virágzati tölcsér aljába esnek. A torzsán található merev szőrök mindaddig nem engedik ki a beesett rovarokat, amíg a virágzat alsó részén található termős virágok meg nem termékenyülnek. Ha megtörténik a beporzás, a merev szőrök elhervadnak, a buroklevél síkossága megszűnik a legyek kiszabadulnak, de közben a torzsa felső részén levő porzós virágokról magukkal viszik a rájuk ragadó virágport. Ezek után az illatot követve átszállnak a következő kontyvirágra, és kezdődik elölről a folyamat.

A keleti kontyvirág a nyirkos, tápanyagban gazdag erdőket kedveli, főként hegy-és dombvidékeinken él. Az Alföldön meglehetősen ritka. A Sóstói-erdőben elsősorban kocsányos tölgyesekben él, de olykor vöröstölgyesben, nemesnyarasban is találkozhatunk vele. A kontyvirág életrevalóságát mutatja, hogy sokszor az erdő olyan részein is megtalálható, ahol az aljnövényzet egyébként már jelentősen elgyomosodott. Ugyanakkor intő jel, hogy – talán a szárazodás miatt – az állománynak csupán töredéke virágzik. Éppen ezért nem is olyan könnyű virágzásban megtalálni ezt a növényt. Jellemzően április végén-május elején nyílik, de mintegy két héten belül el is virágzik a teljes állomány.

Érdemes tudni, hogy kontyvirágból két, nagyon hasonló faj él hazánkban, mindkettő mérgező. Leveleit néha összetévesztik a sóskával. Tréfából meg is szokták kóstoltatni, ilyenkor a gyanútlan szenvedő alany fél perccel az elrágcsálás után égető szúró érzést érez a nyelvében, ami több órán át eltart.