Magyar nőszirom

Magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. hungarica)

A hazánkban vadon élő nyolc nősziromféle közül azért érdemelte ki ez a kékes-vöröses ibolya virágú faj (pontosabban: alfaj) a „magyar” nevet, mert teljes világállománya a Kárpát-medencére korlátozódik. Itt is csupán a Sajó és Bodrog folyók közé eső hegy- és dombvidéken (Zemplén, Cserehát), valamint a Nyírségben fordul elő.

Mára sajnos olyannyira megritkult, hogy 100 000 forintos természetvédelmi értékkel a fokozottan védett növények kategóriájába került. Mégis, mindannyiunk számára ismerős lehet, hiszen a 20 forintos érme fej-oldalát ennek a fajnak a képe díszíti. A Nyírségben a ligetes, tisztásokkal tarkított tölgyesek növénye. Pont azé az élőhelyé, amely a legnagyobb arányban semmisült meg az elmúlt 100 évben.

A Sóstói-erdőben a XX. század első felének leírásai alapján valóságos mezőket alkotott a „kékliliom” (ez volt a magyar nőszirom helyi elnevezése). Különösen nagy mennyiségben díszlett az „Ifjúság völgyében” (ez az erdő keleti fele, a mai erdei tornapálya környéke). Sajnos élőhelyének nagy része helyén azóta akácos van, de kipusztulásában jelentős szerepet játszott az is, hogy szépsége miatt tövestől kiásták, és kertekbe telepítették. Egészen 2003-ig azt gondoltuk, hogy végképp kipusztult. Ekkor azonban az E-misszió Egyesület munkatársai megtalálták az erdő egy eldugott részén egy példányát (pontosabban tőcsoportját), majd pár évvel később (az előző hely közelében) még egy előkerült. A növények sajnos éveken át nem hoztak virágot, sőt, nem is minden évben hajtottak ki. 2011 májusának első hetében azonban hosszú idő után újra kibontotta szirmait a magyar nőszirom a Sóstói-erdőben. Azóta ez a tőcsoport rendszeresen (ha nem is minden évben) virágzik és föld alatti hajtásaival lassan szaporodik, 2020-tól már mintegy 20 tövet fejleszt (a másik tőcsoport a 2010-es évektől már nem hajtott ki, valószínűleg elpusztult). 

A magyar nőszirom május elején, ritkán április végén bontja ki virágait. Bizonyos években inkább kékes, máskor lilásabb árnyalatúak a virágok. Egy-egy virág csak egy napig díszlik, majd elhervad. 

A magyar nőszirom a Sóstói-erdő Natura 2000 terület egyik úgynevezett jelölő faja, azaz megóvása nemzetközi jogszabályok által is előírt kötelességünk, ami csak aktív beavatkozással lehetséges. Az egyetlen ismert állomány élőhelyén önkéntesek bevonásával rendszeresen folyik beavatkozás az inváziós fajok visszaszorítására (ennek híján ezek az agresszív tájidegen fajok benőnék a termőhelyet és kiszorítanák a magyar nőszirmot). A növény előfordulási helyét és annak környezetét az erdőgazdálkodási munkák során kíméleti területként kezelik.

A magyar nőszirom fokozottan védett faj!