Borostyán

Borostyán (Hedera helix)

Ez az örökzöld liánfaj nagyon különleges életmódot folytat. Egyik legérdekesebb tulajdonsága, hogy virágai ősszel nyílnak, terméseit következő tavasszal érleli. Többnyire három-ötkaréjú leveleket hordozó vegetatív hajtásaival találkozunk, melyek kezdetben a talajon kúsznak, majd kapaszkodógyökereikkel felkúsznak a fák törzsére. Gömbös ernyőben nyíló virágokat a – gyakran a lombkoronaszintig fölkapaszkodó – ivaros hajtásokon hoz, amelynek levelei tojásdadok, hegyesek, nem karéjosak. Az idősebb felkúszó hajtások fásodók, molyhos kérgűek, de igazán koros példányainak kérge már felrepedező, kopasz. A borostyán több száz évig is elélhet. Későn nyíló, nektárban és virágporban gazdag virágait nagy előszeretettel látogatják a méhek, a tél beállta előtt fontos táplálékot jelent számukra. A közhiedelemmel ellentétben a borostyán nem „fojtja meg” a fát, amelyre felkúszik. A Sóstói-erdőben a borostyán viszonylag gyakori, az árnyas, üde erdőállományokat kedveli.