Be kell látnunk, hogy az erdő nem csupán egy ingyenes szolgáltatás, hogy jól érezzük magunkat és legyen hol kirándulnunk, ahol minden a mi kényelmünket kell, hogy szolgálja. Nyilvánvalóan nem is fatermelő üzem, ahol az erdészeti szakma mérnöki szempontjai diktálnak. A Sóstói-erdő nem is olyan természeti rezervátum, ahová ember nem teheti be a lábát. De legfőképpen nem értékes ingatlan, ahol a fák csak útjában állnak a beruházásoknak, építkezéseknek, magánérdeknek.
A sokféle szempontot tehát össze kell hangolni, hogy a legfontosabb közérdekek kiegyensúlyozottan érvényesülni tudjanak. Mégpedig ne csupán a pillanatnyi szempontok szerint, hanem hosszú távon, fenntarthatóan. Ezért nagyon nagy szükség van a társadalmi részvételre.
Hazánkban sajnos a múlt örökségeként ennek kevés hagyománya van, és a hatalmasok ma sem szeretik a saját érdekeiknek ellentmondó érveket, ezért kevés tere van a köz érdekében felszólalóknak. Így ma hazánkban és településünkön a lakosság sokszor passzív, a hivatalos szervek pedig gyakran idegenkednek a döntéselőkészítést nyilvánosság előtt megtárgyalni. Az erdő esetében egy-egy döntés évtizedekre vagy még tovább meghatározó lehet, ezért bátran éljünk részvételi lehetőségeinkkel! Vannak ugyanis jó példák, és ki tud alakulni egy építő jellegű kapcsolat, ami jobb irányba tudja terelni a közös ügyet.
Nagy Anna Mária grafikája
Az erdészeti tevékenységeket 10 évre szóló ún. „körzeti erdőterv” alapján végzik. Ez határozza meg, hogy az erdő mely részein lesz fakivágás, gyérítés; a felújításokban milyen fafajokat alkalmaznak. Ezt az erdőtervet szakmai felmérés és megfelelő egyeztetések alapján dolgozzák ki. A körzeti erdőterv kialakítása nem teljesen nyilvános folyamat, de azért van bizonyos lehetőség lakossági, civil véleményezésre. A Sóstói-erdőre a 2020-as évekre vonatkozó körzeti erdőtervet 2020-ban hagyták jóvá, és ennek kialakításában nyíregyházi civil szervezetek véleményét is figyelembe vették. Legközelebb tehát várhatóan 2030-ban történik erdőtervezés. A jogszabályok viszont elég gyakran változnak hazánkban, tehát ez a dátum, illetve az erdőtervezés rendje is változhat.
A beépíthetőséget, belterületbe vonást érintő döntésekben, fontosabb fejlesztési tervek elfogadásában Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének van kulcsszerepe. A közgyűlések, valamint a döntéselőkészítő bizottsági ülések (hacsak nem rendelnek el zárt ülést) nyilvánosak, napirendjük, a város honlapján megtekinthető. Fontosabb kérdésekben lakossági fórumot is szoktak tartani; az egyes képviselőket pedig fogadóórájukon is felkereshetjük.
Fontos tehát, hogy ne csak utólag értesüljünk az erdő sorsát meghatározó döntésekről, hanem lehetőség szerint aktívan vegyünk részt azokban!
Sajnos így is előfordul, hogy egy-egy, az erdőt és a lakosságot érintő döntés a nyilvánosság megkerülésével születik meg (ez adott esetben jogszerű is lehet), vagy pedig az előzetesen elfogadott tervekkel ellentétes beavatkozások történnek. A közérdek súlyos sérelme esetén fontos szerepe lehet a civil érdekvédelmi szervezeteknek, a nyilvánosságnak, a törvényesség keretei között maradó tiltakozásnak, jogi fellépésnek – de mindez csak akkor vezet sikerre, ha kellő lakossági támogatás, összefogás áll mögötte.
