Csöndes meditációval kezdődik az év az erdőben. Ebben a szikár hónapban a csupasz csontváz-erdő a teljes átláthatóságot és átjárhatóságot kínálja számunkra. A januári erdőjárás alkalmával kivételesen mélyre juthatunk, ha jól odafigyelünk. Ne tévesszen meg bennünket a ridegség és csupaszság. Minden formának, színnek, mozgásnak és mintázatnak jelentősége van ilyenkor: Szemünk előtt elmúlt tavasz, nyár, ősz minden emléke, és az erdő összes álma az elkövetkező hónapokra nézve. Egy januári erdei séta során így lesz a kevésből sok, az üresből kimeríthetetlen, a nyugalomból erő. Merüljünk hát bele, olvassunk belőle, éljük át!

Milyen erdőlakókkal találkozhatunk januárban? 

Az emlősök közül sokan ugyan egész évben aktívak, de télen, mikor lecsupaszul az erdő sokkal könnyebben szem elé kerülnek, és ha lehull a hó, a nyomolvasást is gyakorolhatjuk. A madarak ilyenkor a hidegben, a rövid nappalok alatt szinte folyamatosan táplálék után járnak, könnyű megpillantani őket. Jó eséllyel találkozhatunk velük, főként a bogyós cserjék, terméses fák, fagyöngybokrok, felmagzott kórók, és a madáretetők közelében. Sok ragadozók is érkezett hozzánk télire északról és a hegyekből: a karvalyok madarakra, az ölyvek kisrágcsálókra vadásznak. Gombákhoz is lehet szerencsénk: ha jön pár nap enyhülés, a hidegtűrő, téli időszakra (vagy akár a kora tavaszra) jellemző fajok akár pár nap alatt előbújnak.

Reméljük sikerült kedvet csinálnunk a januári erdei sétákhoz!

(A védett, fokozottan védett fajokat piros kerettel, az inváziósakat lilával jelöljük.)