Április végétől eljön az az időszak az erdőben, mikor a nemrég kikelt madarak szétszélednek a fészkekből. Mit tegyünk, ha találunk egy könnyen megfogható fiókát?
Hagyjuk békén!
Leggyakrabban május-júniusban találkozhatunk az erdőkben, sétányok mentén vagy városi környezetben az utcák és járdák mellett, esetleg a bokrok aljában elárvultnak tűnő madarakkal. Nagyon sok ember próbálja meg ilyenkor „megmenteni” őket, és kérnek tanácsot különböző fórumokon, honlapokon, hogy mi a teendő ebben a helyzetben?
Frissen kirepült vörösbegy fióka – Nagy Tibor felvétele
A madarak táplálásáról gondoskodnak a szüleik, és ha a kicsik kinövik a fészket, akkor kénytelenek abból kimászni. A fészek körül, a környezetüket felfedező fiatal madarak eleségkérő csipogásukkal tudatják a szüleikkel, hogy éhesek, és azok így megtalálják és el is látják őket. Az első szárnypróbálgatások közben az önálló táplálékkeresést is meg kell tanulniuk, hogy a későbbiekben ők is sikeresek legyenek. Ez az a pár hét, amikor felkészülnek a nagybetűs életre, és tapasztalatlanságuk miatt minden új dologgal szemben barátságosak. Akkor árthatunk nekik a legtöbbet, mikor elénk kerülve megfogjuk és hazavisszük őket. Stresszt okozhatunk nekik már a kézbevétellel is, főleg, ha úgy fogjuk meg őket, hogy az a lábuk vagy szárnyuk kicsavarodásával jár (ugyanis ők normális módon ellenállnak és ficánkolnak, próbálnak kikerülni a kezünkből). Emellett nagy probléma még – ha sikerült őket hazavinni -, hogy otthon mit csináljunk velük? A szakszerűtlen etetés, itatás és lakásban való tartás a madarak többségének a pusztulásához vezet.
Kikről is van szó? Erdős környezetben nagyrészt a rigókról (fekete rigó – Turdus merula és énekes rigó – Turdus philomelos). A rigók talajszinten táplálkoznak, az avar és fű között kutatnak giliszták, pajorok, csigák és különböző rovarok után. Az ágakon, leveleken keresgélő cinkék, vörösbegyek, rozsdafarkúak, fülemülék, poszáták és pintyek fiataljait szintén megpillanthatjuk közelebbről, azonban a lábunk elé nagyon ritkán kerülnek. A macskabagoly fiókái is több napig a fészek elhagyását követően csak korlátozottan röpképesek a környező fák, cserjék ágai között pihennek, akár embermagasságban- Szüleik itt táplálják őket.
Az őzgidákra, kisnyulakra is hasonló vonatkozik! Ha látszólag elárvultan a fűben, bozótban pihennek, anyjuk valójában a közelben van, és gondoskodik róluk. Ha megfogjuk, megszeretgetjük őket, csak csökkentjük a túlélési esélyüket, nem beszélve arról, ha megmentési célból elvisszük őket valahová.
Nagy Tibor felvétele
