A Föld természeti erőforrásai és értékei nem védhetők meg egy ország határain belül. A madarak jelentős része kontinentális távolságokat is megtesz egy évben, de például lepkéink között is több olyan faj van, melyek akár több száz kilométert vándorolnak rövid életük alatt. Folyóink pár kivétellel határainkon túl erednek, és vizük egészen távoli tengerekbe jut el. Egyes védett növényfajok mikroszkopikus magjai (pl. orchideák), spórái (pl. páfrányok) is óriási távolságokat tesznek meg a légkörben a szelek által. A hiúz, farkas is teljesen eltűntek volna Magyarországról, ha nincsen stabil állományuk a Kárpátokban, másrészt viszont hazánk aktív erőfeszítései nélkül a parlagi sas talán teljes kontinensünkről eltűnt volna. Ugyanakkor az inváziós fajok, és állati és növényi kórokozók, valamint a környezetszennyezés sem ismerik a határokat.
A természetvédelem tehát nem lehet elég hatékony, ha az egyes országok nem hangolják össze erőfeszítéseiket. Az Európai Uniót alkotó országok is megalkották saját közös keretrendszerüket erre vonatkozóan: ez a Natura 2000. EZ a közös természetvédelmi koncepció 2 irányelvet foglal magába. A madárvédelmi irányelv a tagállamok területén természetes módon előforduló összes madárfaj védelmét célozza meg. Az élőhelyvédelmi irányelv fő feladata a biológiai sokféleség megóvása, a fajok és természetes jellegű élőhelytípusok hosszú távú fennmaradásának biztosítása, elterjedésük szinten tartásával vagy növelésével. Utóbbi irányelv írja elő a veszélyeztetett, sérülékeny, ritka természeti értékek (fajok, élőhelyek) megóvását szolgáló területek európai ökológiai hálózatának létrehozását, melynek a madárvédelmi irányelv rendelkezései alapján kijelölt területek is részei.
Az irányelvek tág keretei között a tagállamok saját maguk jelölik ki a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek kiemelt oltalmát szolgáló Natura 2000 területeket, és védelmük részletszabályait. Magyarországon a Natura 2000 területeket 46 közösségi jelentőségű élőhelytípus, 36 növényfaj, 91 madárfaj és 105 egyéb állatfaj jelentős hazai állományai alapján jelölték ki. A „különleges madárvédelmi területek” és a „különleges természetmegőrzési területek” mintegy 1,95 millió hektárt tesznek ki, mely az ország területének 21,39%-a.
Natura 2000 területek 2004 óta léteznek Magyarországon, de a természetvédelmi célok érvényesítése ezeken nem tekinthető igazi sikertörténetnek (ez kevés kivétellel az Unió többi országára is igaz). A problémák egy része – pl. a klímaváltozás gyorsuló üteme, az inváziós fajok, állati és növényi kórokozók fokozódó terjedése – olyan kihívás, amit egészen más eszközökkel és globális szinten lehet csak kezelni. A hatékony természetvédelem másik akadálya lényegében az, hogy a pillanatnyi gazdasági érdekek, az ezzel kapcsolatos lobbi, nyomás és nyomulás nagyon sokszor háttérbe szorítja a biológiai sokféleség védelmét. Magyarországon a Natura 2000 területek oltalmára szolgáló jogszabályok illetve a megfelelő kompenzációs-támogatási rendszerek eleve nem túl erősek, ezek érvényesítése is sokszor nehéz. Nem véletlenül hallunk nap mint nap beépített, lebetonozott, vagy egyéb módon tönkretett Natura 2000 területekről.
A Natura 2000 oltalom sajnos gyakran nem érvényesül megfelelően – Nagy Tibor felvétele
Természetesen vannak nagyon szép sikerek, eredmények is. Ezt nem csak hazai állami és nem állami természetvédelmi szervezetek elhivatott munkatársainak, hanem egyéb, természeti erőforrásokkal gazdálkodó ágazatok (mezőgazdaság, erdészet, halgazdálkodás vízügy, stb.) olyan képviselőinek, akik értik az ügy fontosságát, oktatási, kutatási, intézmények szakembereinek, gazdálkodóknak, önkénteseknek, önzetlen támogatóknak.
A Sóstói-erdő területének jelentős része, mintegy 280 hektár tartozik a Natura 2000 hálózatba, mint „Sóstói-erdő (HUHN20109) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület”. A kijelölés alapja egy közösségi jelentőségű élőhelytípus, melynek hivatalos neve: „Euro-szibériai erdőssztyepp tölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.)” (ez esetünkben a homoki tölgyeseket jelenti), valamint három faj: a magyar nőszirom, a nagy hőscincér, és a skarlátbogár. Azaz nemzetközi felelősségünk van az erdő ősi tölgyeseinek és az ahhoz kötődő állat- és növényvilág megvédésében.
Ennek a honlapnak a létrehozásával és fenntartásával is ezt szeretnénk segíteni.
A kötelezettségek teljesítésében kulcsszerepe van bizonyos illetékes szerveknek, de ezen kívül mindannyiunknak. Nem azért, mert az Unió azt mondta, hanem azért, mert ez mindenki érdeke.
