Természetes erdeink bőséges táplálékot és lakóhelyet nyújtanak az ott élő állatok számára. Egy utakkal, vasutakkal szabdalt, körbeépített, erdészetileg kezelt, kirándulók százai által látogatott erdőre ez már kevésbé igaz. Gondoljunk csak arra, hogy egy tarvágást és felújítást követően legalább 20-30 évig tart, míg a fák annyira megnőnek és megvastagszanak, hogy természetes odúk alakulhassanak ki. Azaz egy „hagyományos” vágásos módon kezelt erdőben több hektáros területek vannak, ahol évtizedekig nincs esély cinegék, denevérek, mogyorós pelék megtelepedésére! Márpedig ezek az állatok nem csak azért fontosak, mert a természetvédők szeretik őket, hanem azért is, mert rengeteg hernyót, kukacot, repülő rovart elfogyasztva nagy segítséget nyújtanak az erdő fáinak.
A természetvédők ezért ilyen helyeken mesterséges odúkkal segítik ezeknek az állatoknak a megtelepedését. Ismerkedjünk meg velük közelebbről:
Énekesmadarak számára készült odúk kihelyezése 2010-ben – Szigetvári Csaba felvétele
A kis énekesmadarak számára fenyődeszkából készült, kerek röpnyílású kisebb (kb. 25 cm magas) odúkat akasztunk ki 3-6 méter magasságban. Ezekben többnyire széncinege, kékcinege, ritkábban csuszka, seregély, örvös légykapó, barátcinege, mezei veréb, szokott költeni. A madarak kora tavasszal foglalják el az odúkat, és az év során akár 2-3 fészekaljat is fölnevelnek nyár végéig. Ősztől az odúkat nem használják (esetleg télen fagyos időben éjszakáznak benne). Nem ritkán előfordul, hogy kisemlősök: a mókushoz hasonló mogyorós pele illetve erdei egér költöznek az odúba, és ott hozzák világra kölykeiket. A pelék csak fészeknek használják, de téli álmukat is itt töltik, az egerek pedig táplálékraktárként is használhatják.
Készülnek baglyok számára is odúk. Az erdő belsejében élő macskabagoly nagy, 70 cm magas, 30 cm-es kerek nyílású odúban telepszik meg (a természetben nagyon idős fák kellenek, hogy ekkora faodúk alakulhassanak ki!). A kisebb termetű, nyílt területet kedvelő kuvik számára az erdő szélén álló fákra helyeznek ki fekvő henger alakú, egy méter hosszúságú odút.
Költésellenőrzés a macskabagoly-odúban – Nagy Tibor felvétele
Az erdei denevérek is idős fák réseiben, odvaiban élnek, sokszor sűrű kolóniákban. Az idős erdők megfogyatkozása miatt sokszor a panelházak réseiben keresnek menedéket. Megtelepedésüket a Sóstói-erdőben 5-8 méter magasra kirakott jellegzetes „lapos” odúkkal segítjük, melyek résnyi nyílása alul található. A lakott denevérodúból olykor cincogást hallhatunk.
Az odúk rendszeres karbantartást igényelnek hiszen az időjárás viszontagságai mellett sajnos előfordul, hogy némely félkegyelmű embertársunk merő szórakozásból tönkreteszi őket. A madarak odúiból emellett ősszel el kell távolítani a már használt fészekanyagot (ugyanis elszaporodnak bennük az élősködők).
A téli táplálékszegény időszakban etetéssel segíthetjük az erdő madarait. Erre szolgál az Erdei Tornapályán kihelyezett óriás madáretető is, amelyet az E-misszió Egyesület önkéntesei építettek, és a hideg hónapokban a rendszeres feltöltéséről is gondoskodnak. Az etetőbe elsősorban nyers napraforgómag kerül, esetleg köles, alma, állati faggyú; illetve a decemberben rendszeresen megtartott „Madárkarácsony” rendezvény alkalmával mindezek kombinációjával madárkalács is készül. A madarak seregeit vonzó madáretető a téli erdőjárók számára is érdekes látványosság. Arra kérünk mindenkit, hogy az etetőbe a madarak számára ártalmas élelmiszereket (tésztafélék, kenyér, sózott magvak, romlékony élelmiszerek, maradékok) ne helyezzek!
Az óriás madáretető kihelyezése 2012-ben az Erdei Tornapályán – Nagy Tibor felvétele
Fontos, hogy az odúkat még csak kíváncsiságból se háborgassuk a madarak nyugalma érdekében (még télen se, hiszen pelék szundikálhatnak bennük). Ha viszont megrongált, vagy leesett fészekodút találunk, szóljunk az E-misszió Egyesület munkatársainak!
