Amerikai lepkekabóca

Amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa)

Erdőnkben mára mindennapossá vált ez a rovar, amelyet első alkalommal csak 2004-ben észleltek Magyarországon. Európába 1979-ben hurcolták be növényi szaporítóanyaggal, elsőként Olaszországban jelent meg.

A szipókás rovarok közé tartozó amerikai lepkekabóca tojás állapotban a fás szárú növények kérgén telel át, hazánkban egy nemzedéke van. A kikelő lárvák tavasz végétől szívogatják a különféle növények nedveit. A lárva és a szárnykezdeményes ún. nimfa stádiumok testfelületükön fehér viaszpelyheket választank ki. Ez az egyre növekvő, penésszerű megjelenésű bevonat megóvja őket azoktól a rovaroktól, amelyek hasonló életmódú szívogatók (pl. levéltetvek) vadászatára specializálódtak. A fiatal lepkekabócák emellett menekülni is jól tudnak, hátsó lábukkal messzire képesek elugrálni. A kifejlett egyedek, melyek július vége felé jelennek meg, az ugrálás mellett repülni is jól tudnak.

Az amerikai lepkekabóca kártétele főként abból adódik, hogy a szívogatás közben általuk kiválasztott mézharmat kártevő gombafertőzések melegágya lehet, de különféle növényi fertőzéseket is közvetíthetnek. Nem válogatósak, nagyon sokféle növényfajt képesek megtámadni, ezért a 2010-es évektől teljesen megszokott látvány lett nyár közepére-végére a mindent beborító viaszbevonat az erdő félárnyékos részein, szegélyein.