Virágbogarak

Virágbogarak (Cetoniidae)

A virágbogarak alcsaládjába számos feltűnő erdőlakó faj tartozik. Ezek között vannak olyanok, amelyeket ténylegesen a leggyakrabban a nyíló virágokon táplálkozva találhatjuk meg, de némelyek inkább a fák nedveit fogyasztják inkább. Fejlődésük rendszerint a talajban, korhadékban, a növényi gyökerek környezetében történik. A kifejlett bogarak röpképesek, és ehhez nem kell a szárnyfedőket felemelniük. Ezért a látványosabb fajok ragyogó színe repülés közben is látszik.

A pompás virágbogár (Protaetia aeruginosa) ritkább, kifejezetten erdőlakó faj. Mérete impozáns, 25-30 mm. Alul-felül egyszínű fénylő fémes zöld, néha vöröses árnyalatú, fehér mintázat nélkül. Lábai is egyöntetű zöldek. A lárva fák kikorhadt gesztjében, a még aránylag kemény faanyagban fejlődik, három évig. A kifejlett bogarak nappal aktívak. Májustól szeptember elejéig látható. Virágokat nem látogat, fák kifolyó nedvét fogyasztja, esetleg túlérett gyümölcsöket. Védett faj!

A smaragdzöld virágbogár (Protaetia affinis) a pompás virágbogár kisebb termetű (19-25 mm), hasonlóan egyszínű, fénylő smaragdzöld színű rokona, viszont szárnyfedői viszonylag sűrűn, finoman pontozottak, és lábai ugyan zöldek, de a lábszárakon fehér térdfoltocska látható. A kifejlett bogarak ritkán kerülnek szem elé, mert jellemzően a tölgyek lombkoronájában tartózkodnak, főként a fák nedvével táplálkoznak. Májustól júliusig megfigyelhető.  Védett faj!

Egyik leggyakoribb és legismertebb a rokonságból az aranyos virágbogár (Cetonia aurata). Legtöbbször fényes zöld, olykor viszont lilás vagy bíboros színű. Jellemzője a hátoldalán látható fehéres rajzolat, ilyen azonban más rokon fajoknál is előfordul (csak eltérő mintázatban). Lárvái korhadékkal táplálkoznak, vastag avarban, növényi törmelékben fejlődnek. A 14-23 mm közötti testméretű kifejlett rovarok a tavasz második felében és júniusban nagy tömegekben látogatják az akkor nyíló virágokat (galagonya, bodza, gyümölcsfák, stb.); főleg virágporral, részben gyümölcsökkel, növényi nedvekkel táplálkoznak.

A bundás virágbogár (Tropinota hirta) hazánkban mindenfelé előfordul és igen gyakori. Nevét arról kapta, hogy egész teste sűrű, fehéres-sárgás szőrökkel borított. Az imágó alapjában virágporevő, de gyakran magukat a virágzatba fúrva táplálkoznak, kieszik abból a bibét és a porzókat, amivel terméketlenséget okoz. Tavasszal, a gyümölcsfák virágzásának idején rajzik. Alapvetően nappal, meleg időben aktív, borús időben és éjszaka a talajban rejtőzik. Fejlődése egyéves, lárvája kezdetben humusszal, majd gyökerekkel táplálkozik, de kártétele nem jelentős.