Gyalogakác


Gyalogakác virágzó hajtása - Nagy Tibor felvétele

 

Gyalogakác (Amorpha fruticosa)

Észak-Amerikából telepítették be a XX. század elején, majd nemsokára robbanásszerű terjedésbe kezdett ez a pillangósvirágúak rokonságába tartozó cserjefaj. Elsősorban az ártereken jellemző tömeges inváziója, a Sóstói-erdőben jelenleg néhány kisebb foltban fordul elő, nedvesebb helyeken.

A gyalogakác néhány méter magasságúra megnövő, laza, széles bokrokat képező cserje. Páratlanul szárnyalt levelei az akácéra emlékeztetnek, viszont tövisei nincsenek. A hajtások, levelek kellemetlen illatúak. Viszonylag későn, lombosodik és virágai is csak június-júliusban nyílnak. A kicsiny, kellemes illatú virágok sűrű füzérekben állnak. A rovarok szívesen látogatják, jó mézelő. A sarlószerűen görbült hüvelytermések ősszel érnek és egészen tavaszig hullanak.

A gyalogakác napjainkban igen jelentős természetvédelmi és gazdasági problémákat okoz, mivel a gyepeken terjedve kiszorítja az őshonos növényzetet, erdőkben pedig gyors, agresszív növekedésével megakadályozza az őshonos fafajok felújulását illetve mindenfajta erdészeti felújítást, erdőtelepítést. A Sóstói-erdőben a termőhelyi adottságok kevésbé kedvezőek a számára, ezért reméljük, nem kezd komolyabb terjedésbe.