Zselnicemeggy

Zselnicemeggy (Padus avium)

A zselnicemeggy májusfa, vagy zelnice néven is ismeretes. A Sóstói-erdőben csupán néhány helyen él üde és nedves erdeinknek ez a kis termetű, de áprilisi virágzása idején igen dekoratív vadgyümölcsfája.

Általában 10 méternél alacsonyabb, kérge sötétszürke, sima, csak idősebb korában jelennek meg hosszanti repedések. Törzse többnyire egyenes vagy enyhén hajlott, vastagsága fölfelé haladva jellegzetesen csökken (ún. sudarlós törzs). Fiatal hajtásai virágzáskor vörösesek, élénk kontrasztot alkotva az élénkzöld, fénytelen levelekkel és a fehér, bókoló fürtökben nyíló, finoman rojtos szirmú, illatos virágokkal. A borsószemnyi, csonthéjas, fényes fekete meggytermések általában júliusban érnek. Ízük kesernyés-fanyar, de a madarak szívesen fogyasztják. Sárgásbarna, fénylő, kevéssé kemény és nehéz fájának ipari felhasználása kis méretei miatt nem jellemző (az idősebb törzsek pedig hamar korhadnak).

Ez a gyors növekedésű, viszonylag rövid (40-50 év) életű, árnytűrő fácska fontos szerepet tölt be a nedvesebb tölgy-kőris erdők második lombkoronaszintjének kialakításában. Sajnos a szárazodás miatt a Sóstói-erdőben ez az erdőtípus erősen visszaszorult, a zselnicemeggy a kevés faj egyike, ami őrzi emlékét. Ahol még él, ott árnyalásával segíti a párás környezet fenntartását, könnyen bomló lombjával a talajt gazdagítja. Virágai sok rovart vonzanak, termését a madarak fogyasztják és terjesztik.

Miközben a zselnicemeggy egyre inkább visszaszorul, a rá igen sok tekintetben hasonló amerikai eredetű kései meggy agresszíven terjed. Fontos, hogy meg tudjuk különböztetni a két fajt. Jellemző különbség, hogy a kései meggy egy-másfél hónappal később virágzik, s elliptikus levelei fényes sötétzöldek.