Nyálkagombák |
Cservirág nyálkagomba (Fuligo septica) - Szigetvári Csaba felvétele |
Nyálkagombák (Gymnomycota) Már rég tudjuk, hogy az élővilág nem sorolható be olyan egyszerű kategóriákba, mint: baktérium/növény/állat/gomba. Az evolúció az ősidőkben rengeteg irányban megindult, és több olyan ága is van, amelyek mibenléte csak a közelmúltban tisztázódott, és nem fértek be a tankönyvekbe. Az egyik legérdekesebb ilyen csoport a nyálkagombáké – melyek nevükkel ellentétben semmiféle rokonságban nem állnak a gombákkal. Ezek az élőlények alapjáratban amőbaszerű esetleg ostoros egysejtűként élik életüket az avarban, korhadó szerves anyagban, talajban. Majd életük egy szakaszában ezek az egysejtűek összegyűlnek és összeolvadnak egy közös, több sejtmagvú „testté” (ennek neve plazmódium). Ez a plazmódium már szabad szemmel is látható, egyes fajoknál önálló mozgásra is képes, de fő funkciója, hogy amolyan szaporítószervként spórákat hozzon létre. Ilyenkor a sok sejtből összeállt masszából valódi szerkezettel rendelkező „test” áll össze. A plazmódium gyakran látványos, színes, sajátos formájú és szerkezetű. Világszerte néhány száz fajuk él, a Sóstói-erdőben is többet megtalálhatunk közülük kis szerencsével. |
|